Boldogság, öröm…

Reggel a napfényben fürödni, kávé gőzében mélázni, reggeli madár csicsergés lármában
Nyári esőben táncolni, várni a szivárványra, a kitisztulásra
Szélnek ellenállni, stabilitásra vágyni

Hallgatni jó zenét, táncolni, énekelni, fogadalmat tenni
Megrendülni egy könyv történeten, együttérezni, a sorsot látni, reményre várni
Először kezedbe venni gyermeket, először elengedni, hogy kezdjen önálló életet
Örülni egy apró virágnak, hagyni a szárán tovább élni másnak
A saját ajtód kinyitni, a saját ágyadba feküdni, nyugodtan aludni, örömmel ébredni
Tudni, hogy vannak barátok, érezni, hogy együtt szemlélhetitek a világot
Hallgatni, magunkban ülni meleg éjszakán a csillagok alatt
Télen ropoghat a hó a talpad alatt, csilloghat a megfagyott “harmat”

S amíg lépkednek az évek, százszor, ezerszer dalol ez az ének, hiába minden újra és újra, a változások szele belénk égett. Ez így van rendjén, hiszen mindig mást hallunk, látunk, pedig ugyanazok az évszakok repülnek el szárnyon.

Addig is percenként üti az óra, figyelj minden szóra.

Tanulj ember értékelni szépet, mindent, amit a természet eléd tett.

Megosztás itt: facebook
Oszd meg a Fecebookon! Köszönöm.

További bejegyzés

Elég bátor vagy?

Bátor vagy-e, hogy megmutasd magad? Bátor vagy-e, hogy levedd álarcodat? Bátor vagy-e eléggé ahhoz, hogy felvállald a kudarcot? Bátor vagy-e eléggé, hogy megtudd vívni a

Való (nekünk) világunkat éljük?

Hajszolunk álmokat, hiszünk idolokban, hogy igazoljuk rohanásunk, hamis értelmet adunk hamis céloknak.  Palástoljuk valódi énünk. Felveszünk szokásokat, ami divat. Azt hisszük követnünk kell, azt gondoljuk

Érezted már?

Érezted már, hogy süt a nap, ragyog,  De nem Neked fénylenek a csillagok? Felkelsz reggel, új nap, új lehetőség, de Te mégis vonszolod magad. Nincs

Mondd el nekem

Kíváncsi vagyok a véleményedre, küldd el nekem e-mailben.