Egy vödör szeretet
Gondolt egyet egyszer egy vödör, S, hogy menni tudjon két lába kinőtt.Elindult nagy léptekkel a világba,Rámosolygott minden virágra. Örömében táncot járt,Ily szépséget talán nem is
Gondolt egyet egyszer egy vödör, S, hogy menni tudjon két lába kinőtt.Elindult nagy léptekkel a világba,Rámosolygott minden virágra. Örömében táncot járt,Ily szépséget talán nem is
Elől megy a szeretet szétszakadt ruhában,Követi a boldogság, bánatot szorítva markában.Megszakadt szívek sajdulva beállnak a sorba,Gondolják, legyen teljes ez a csorda. Megindul a felhő, zuhatag
Egyik kutyám követte a másikat, nem tudott élni nélküle. Megírtam a versem Lili kutyámnak, de hamar eljött az idő, hogy Dolly kutyámnak is verset írjak,
Több cikket olvashattunk e témában. Valóban az ötvenesek az új harmincasok? Reggelente a tükörbe nézek és van, hogy elbizonytalanodok. Szállnak az évek.Néha elgondolkodom, hogy igaz
E rövidke versem, Óda kenyérhez címmel akkor írtam, amikor elkezdtem kenyeret sütni.A kenyérhez szeretet, elhatározás, tisztelet kell. Házi kenyérhez hozzájutni otthon a legfelemelőbb érzés. Napjaimban
Búcsúzom Tőled, ki barátunk és rokonunk vagy. Elhalkult az ének.Már csillagként fogsz ragyogni nekünk az égi mezőkről.Versem született L.György emlékére Eljön az idő, elhalkul az
Hagyd, hogy fájjon, ha fájnia kell,Hagyd, hogy a szívedig hatoljon, ha sebeznie kell,Hagyd, hogy gondolatod sötétben járjon, ha eltévednie kell,Hagyd, hogy tested fáradt legyen, ha
Pár soros kérdések az élethez. Élni és bátornak lenni érdemes. Hogyan tudnék? Hogyan tudnék napfény nélkül élni?Hogyan tudnék vihar nélkül félni? Hogyan tudnék gondolatok szárnyán
Tavasz az utolsó csatáját vívja a téllel Hidegben Tavasz van Kabátban, sapkában fekszem egy padon.Hideg van, s míg a Nap ragyog rám, hagyom.Arcomat pásztázza, fénye
Egyszer csak azt érzed,Szíved köré jégvirág font abroncsot,Oly szépet. Telik az idő, azt látod,Bezárul körülötted világod,De megérted. Hold fénye ridegen kacsint rád,A szél elfújja életed
Elment, ellépkedett,Puha tappancsa a fény felé vezetett.Égi mezőkön szaladgál,A kutyák gyönyörű lelkével rohangál. Még hallom puha talpai koppanását a kövön,Még látom mekkora a szemében az
Az éj sötétjében az eget kémlelve állok,A Betlehemi csillag fényére várok,De felhők lepik el a vágyat,Zúzmarás hamu áztatja a tájat. Lelkem szemével mégis a fényt
Eltelt lassan fél év, amikor egy versnek az első sora bekúszott a gondolataimba.
Akkor a jegyzetet figyelmen kívül hagytam. Jött a második sor, aztán a harmadik. Ekkor leültem és leírtam. Az írás közben egymás után jöttek a sorok.
Melyik volt az első versem?
A Csendes este című versem így született. Ez volt az első versem. Késő este volt már, nyugovóra tértem volna. Úgy döntöttem mégis jegyzetelek.
Ahogy írtam, élénkebb lettem.
Megjelent a papíron az egész vers. Boldog voltam. Ez a versem emlékezés a férjemre. Két hét múlva megírtam a következőt. Hogyan születtek a továbbiak? Mindig az első egy két sor megjelenik a gondolataimban. Tovább nem szoktam várni, elkezdem leírni. Ilyenkor egymás után jönnek a sorok. Kialakul a vers. Kedves emlékek sora sejlik fel bennem. Ezek az emlékek vegyülnek a boldogsággal, megélt percekkel. Sokszor a fájdalom, az elvesztés is megjelenik a verseimben.
Emlékek, öröm, bánat, vágyak hozzák létre őket. Persze régebben is beszéltem rímekben. Akkor fel sem tűnt, hogy folytatnom kellene azt a pár sor. Társaságban jókat mulattunk a szófordulataimon. Irónia, szarkazmus, vidámság, értékelés, kritika során került szóba. Vannak hosszabb és pár soros versek is. Van, amikor egy gondolatot fontosnak érzek leírni, rímekkel. Csodálni című versemben csoda világunkra hívom fel az olvasóim figyelmét. Csoda ez a világ, ha észrevesszük. Ahogy elolvasom a már kész verseim, magam is csodálkozom. Sosem gondoltam volna korábban, hogy írni fogom őket.
Szeretek olvasni kortárs költőktől, nagy elődeinktől. Fontos számomra az igaz barátság. Erről is született már több versem, blogom. Névre szóló ajánlással írtam meg őket az barátaimnak. Öröm volt látni, amikor átadtam.
Megható pillanatok voltak. Írtam egy verset egy édesanyának. Ő sokáig vár kislánya megérkezésére. Egy követőm a könyvem oldalán. Egyik írásomban volt lehetőség a jelentkezésre, hogy személyre szóló verset kaphat ajándékba egy követőm. Ő volt a szerencsés. Drága Virágom, Jázmin vers így született. Megrendelte a könyvem. Amikor becsomagoltam, az ajándékot is beletettem. Rózsaszín pappírra nyomtattam, a legszebb betűkkel. Az egyik legnagyobb öröm volt az édesanya visszajelzése. Boldog volt. A verseim közül a legsikeresebb a Boldognak lenni. Ez a vers kapta a legtöbb elismerést. Felolvashattam egy rendezvényem is. Ezt választották az összes közül.
Fontos a múlt, el kell fogadnunk az eseményeket, de mi magunk tudjuk formálni, alakítani.
Az első lépés mindig tőlünk függ. Számomra a kiút mindig a pozitív látásmódom volt.
Arra fókuszáltam, ami a célom volt. Minden apró csodát értékelek. Amikor szomorú vagyok, akkor is egy apró kedvességbe, szépségbe kapaszkodom. Mindannyiunknak szüksége van a jóra. Sokan kevésbé értékelik a kisebb boldog pillanatokat, pedig ebből áll össze az élet boldogsága.
Egyre többen olvasnak verseket, novellákat. A könyvek olvasása is töretlen. Ma már a technika segítségével bárhol olvashatunk. Rengeteg mű megjelent online eléréssel. Telefon, tablet, laptop segítségünkre van, hogy bármikor tájékozódjunk. Rengeteg olvasmány, cikk, könyv, vers, információ birtokába kerülhetünk. Az online felület nekünk íróknak is nagyobb elérést eredményez. Rengeteg olvasóhoz eljuthatunk. Videó vagy élő bejelentkezések népszerűbbé tehetnek bennünket.
A napokban született három új versem. Eltelt két hónap, hogy csak cikkeket írtam. A verseim írását sosem tervezem. A gondolatok, események során alakul ki, hogy vers vagy blog, cikk lesz-e a végeredmény.
Tükrözik a múltam, az életem, az életszemléletem, a vágyaim.
Elmondják a verseim az érzéseimet. Minden írásomban kitárulkozom a nagyvilágnak. Az olvasói visszajelzések alapján örömmel fogadják, nekem is boldogság. Biró Márta író