Bárki vagy, bármilyen van, bárhogy is éltél, bármi is történt, egy út van: előre. Nem állhatsz meg, nem szállhatsz ki, csak megtorpanhatsz. Megállsz, várakozol, úgy érzed a lábad alatt eltörnek a deszkák. Remegsz, félsz, összedőlt a világ. De kinek a világa? De miért, de miért veled? Lehetsz átlagos, lehetsz különleges, lehetsz híres, lehetsz szép, lehetsz különc, de bármilyen is vagy a lelked, a szíved törékeny. Érdemes várakoznod? Igen, mert minden eseményt meg kell élni, fel kell dolgozni, utána lehet talpra állni, utána lehet tervezni, utána lehet újra elindulni. Elindulni, de csak előre. Sose add fel.
Belül, ott legbelül tudod, hogy megcsinálod, tudod, hogy megoldod. Nehéz egyensúlyozni a pallókon, nehéz felemelni a fejed, nehéz letörölni a könnyed. Vegyél erőt magadon, gondolj a jövődre, gondolj a jelenedre, gondolj a gyermekedre, gondolj azokra, akik szeretnek téged. Hidd el eléred a célod. Nem baj, ha egyedül, akkor is menj. Közben jönnek a segítők, jönnek a megoldások.Aztán, amikor megérkeztél, húzd ki magad, állj egyenesen, emeld fel a fejed, mosolyogj a napra.
Mitől leszel más, mitől leszel különleges? Mitől leszel tapasztalt, mitől leszel erős, mitől leszel boldog? Attól, amit elértél, attól, amit megtettél, attól, ahogy végig csináltad. Úszhatsz az élet vizén, mint egy fekete hattyú, aki kapott különleges külsőt, hogy megkoronázza az eredeti báját, kecsességét, szépségét, fenséges megjelenését.
Szeresd, aki voltál,
Szeresd, aki vagy,
Szeresd, aki lenni akarsz, s
Szeretni fog a világ! (Biró Márta)
