Kopogtatnak

Valaki ajtómon dörömböl! Kopogtat a bánat.
Kiabál, hogy engedjem be, tovább ő nem várhat.
Lábam megtorpan.

Közben félig nyitott ablakomon kúszik be a boldogság,
Kérlel, hogy őt engedjem. Mire várjak?
Lábam indulna.


Szaladnék jobbra, szaladnék balra.
Közben egy megfontolt gondolat, ruhámat rángatja.
Mi volna, ha?

Kizárom a bánat hangját, de látom, szalad a létráért,
Bárhol rést találna, bekúszna.
Összes nyilával szívembe hatolna.

Lelkem toporog, kérlel sírva-ríva, ne engedjem haragom,
Hisz nem ez van megírva!
Hallgassak rá!

Gondolataim cikáznak fejemben, fel s alá járnak,
Szaladnék az ajtót eltorlaszolni,
Ablakom örömnek kitárni.

A nagy kapkodásban örömöt ölelem,
De közben a szemem sarkából a bánatot figyelem.
Mi lesz most énvelem?

Jobb oldalam szárnyal, baloldalam fájdalom hasítja,
Háborúnak, értelemnek, érzelemnek van-e középútja?
Ki tudja?

Biró Márta

Megosztás itt: facebook
Oszd meg a Fecebookon! Köszönöm.

További bejegyzés

Desszert

A főzés szerelmesei, a konyha csodái

Böbi, aki a főzés szerelmesei közé tartozik, a sütés csodáiban is remekel. A főzni szeretők támogató közösségének megalkotója. Böbi sokrétű tevékenysége, jelenléte a közösségi médiában,

Fenyőfa örökzöld boldogság

Fenyőfáim élete és története

Fenyőfáim élete és története elkísér, amíg élek. Öt évvel ezelőtt beköltöztem a házamba. Lakhelyet váltottam, sokáig tartott, míg megtaláltam az otthonom. Rengeteg házat megnéztem. Azt

eljött az idő

Búcsúzom Tőled, elhalkul az ének

Búcsúzom Tőled, ki barátunk és rokonunk vagy. Elhalkult az ének.Már csillagként fogsz ragyogni nekünk az égi mezőkről.Versem született L.György emlékére Eljön az idő, elhalkul az

Mondd el nekem

Kíváncsi vagyok a véleményedre, küldd el nekem e-mailben.