Láthatatlan ajtók előtt állunk. Képzeletünk, vágyunk teremti meg a színét, súlyát, nyitját. Mindannyian átlépünk rajta. Hiába is halogatjuk a változásokat, előbb, utóbb megtörténnek. Kár beletemetkeznünk
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom