szeretet

Vödör szeretettel tele

Egy vödör szeretet

Gondolt egyet egyszer egy vödör, S, hogy menni tudjon két lába kinőtt.Elindult nagy léptekkel a világba,Rámosolygott minden virágra. Örömében táncot járt,Ily szépséget talán nem is

Tovább olvasom »
Menetelés a boldogság felé

Menetelés, szeretet

Elől megy a szeretet szétszakadt ruhában,Követi a boldogság, bánatot szorítva markában.Megszakadt szívek sajdulva beállnak a sorba,Gondolják, legyen teljes ez a csorda. Megindul a felhő, zuhatag

Tovább olvasom »
krízis

Hagyd és hidd el

Hagyd, hogy fájjon, ha fájnia kell,Hagyd, hogy a szívedig hatoljon, ha sebeznie kell,Hagyd, hogy gondolatod sötétben járjon, ha eltévednie kell,Hagyd, hogy tested fáradt legyen, ha

Tovább olvasom »

Lili kutyám emlékére

Elment, ellépkedett,Puha tappancsa a fény felé vezetett.Égi mezőkön szaladgál,A kutyák gyönyörű lelkével rohangál. Még hallom puha talpai koppanását a kövön,Még látom mekkora a szemében az

Tovább olvasom »

Betlehemi csillag

Az éj sötétjében az eget kémlelve állok,A Betlehemi csillag fényére várok,De felhők lepik el a vágyat,Zúzmarás hamu áztatja a tájat. Lelkem szemével mégis a fényt

Tovább olvasom »

Ünnep

Felcsendül az ének,Lelkedben kigyúlnak a fények,Csilingel az ünnep,Kopogtatja szíved. Kellemes melegség árad,Szeretet lengi be a házad.Pár nap, hogy ajándékként,Csomagokba zárjad. Apró fények a csillagokkalÖrömtáncot járnak,Gondolataid

Tovább olvasom »

Hála

Légy hálás, ha van, ki megfogja a kezed,Légy hálás, ha van, ki őszintén mondja, hogy szeret.Legyen az a gyermeked, vagy a párod,Rossz úton jársz, ha

Tovább olvasom »

Hová tűnt?

Elszállnak az évek, gyorsan elrepülnek,Emlékeink lelkünkben hamar összegyűlnek.Elkezdődött, mikor tágra nyílt szemmel,Csodáltuk a szempárt, ki óvott türelemmel. Boldogan, vidáman álltunk új kapukban,Izgalommal éltünk, benne minden

Tovább olvasom »

Tovább élek

Eljön majd az óra, mikor végtelenbe Vándorol a lelkünk, de már esedezve. Keresi a társát, ki korábban kelt útra, Megfoghassa társa kezét újra, meg újra.

Tovább olvasom »

Mondd el, akarod-e?

Mondd, akarsz-e a játszótársam lenni? Mondd, akarsz-e a játszótársam lenni?Mondd, akarsz-e velem együtt örülni?Mondd, akarod-e velem együtt bámulni a napot?Mondd, hogyan akarod elérni holnapot? Mondd,

Tovább olvasom »
karácsonyi csoda

Karácsonyi csoda

Karácsonyi csodában, várakozásban elmerülve megtörténhet a váratlan. Megtörténhet egy álom beteljesülése, de mi van akkor, ha csapást mér rád a sors? Mindannyian érintettek lehetünk abban,

Tovább olvasom »

Szeretet

Ó, mi az a szeretet? Ezer oldalt írhatnék róla. Mindannyiunknak más, de mégis pár dolog elengedhetetlen, hogy érezzük a szépségét. Verseimbe foglaltam.
Ha szeretünk, akkor az ő érdekeit szem előtt tarjuk. Fontos számunkra. Megadjuk, amit tudunk. Kifejezzük a szeretetünket. Akár feláldozzuk saját magunkat is. Persze a túlcsordult szeretet terhes.
Szeretve lenni ugyanúgy elengedhetetlen az életünk során. Megpihenni a másik vállán. Érezni, hogy törődnek velünk. Tudni, hogy együtt örülnek velünk. Biztonságban lenni valaki mellett, akire támaszkodhatunk.

Tudni, hogy követnek bennünket, akik felnéznek ránk. Tisztelnek bennünket.
Azok a fontosak számunkra, akikben ezt érezzük. Azok, akik bírálnak, gúnyolnak, azok nem szeretnek. Azok, kik fejünkre olvassák, ha hibázunk, de ott vannak és segítenek a jó irányba fordulni, ők igen.

Hiánya megbetegíti a lelket

„Nekem senkim, de senkim sincsen. Nincs, akit felhívjak. Nincsenek barátaim, hogyan szerezhetnék? Oly egyedül vagyok. Én senkinek sem kellek. Csak irigyeim vannak. Csak bírálnak az emberek.” – sorolhatnám ezeket a mondatokat tovább.

Sok ember életét keserítik meg ezek a gondolatok. Aki egyedül van még nem kell, hogy magányos legyen. Először adni kell, aztán utána kapjuk vissza a sorstól a jóságot. Csak akkor érezhetjük e csodát, ha mi magunk is adjuk és hagyjuk, hogy másoktól visszakapjuk. Tennünk kell érte.

Boldognak lenni, szeretve lenni, szeretve élni, átadni…. ez a legszebb érzés. Ez mozgat bennünket. Ettől szárnyal az elménk a lelkünk. Enélkül sötétség az élet. Tudni lehet egy szempárból, ölelésből, kéz melegéből.
Enélkül oly gyötrelem az élet. Mégis vannak emberek, kik képesek gyűlöletben élni. Valahol régen elfelejtették az érzést. Talán azt érzik, elvették tőlük. Ezért viselkednek ily mogorván. Valahol a hiány idézi elő a gyötrő érzést. Rengeteget szenvednek, de mégis folytatják….

Életem leckéi könyvem rólam, de neked és érted szól.