Mondd, akarsz-e a játszótársam lenni?
Mondd, akarsz-e velem együtt örülni?
Mondd, akarod-e velem együtt bámulni a napot?
Mondd, hogyan akarod elérni holnapot?
Mondd, akarod-e, hogy megfogjam megfáradt kezed?
Mondd, akarsz-e esőben táncolni velem?
Mondd, tetszik-e neked, ha boldog vagyok?
Mondd, kellenek-e együtt töltött évek, napok?
Mondd el akarod-e mondani nekem a bánatod!
Hagyod nekem, hogy megkérdezzem mi bánt?
Hagyod nekem, hogy szeretettel gondoljak rád?
Mondd, kellenek-e új élmények?
Mondd el, hogy mi az, mi szikrát gyújt szívedben?
Mondd, akarsz-e a barátom lenni?
Mondd el azt is, hogyan tudsz mellettem, velem kézen fogva jönni!
Mondj el bármit, kívánj bármit, csak mondd, mondd.
Ne hagyd, hogy maradjon kimondatlan érzés, gondolat.
Ne hagyd, hogy nyomja a lelkedet, elsorvadjon benned, mondd, mondd ki.
A kimondatlan szó mérgezi a lelket.
A kimutatatlan érzés nem vonzza be a szeretetet.
Az elfelejtett barátság szegénnyé tesz.
Mondd, mondd el, annak, aki várja, aki veled örül, aki érti.
Biró Márta
