Tanultam Tőled életet, szépen megélni éveket,
Tanultam türelmet, tanultam mérsékletet.
Megtanultam mikor szabad gyengének lenni,
Hogyan kell mosolyogva, könnyek nélkül sírni.
Előttem jársz tíz évvel, követlek reménnyel.
Fogtad a kezem azon a napon,
Mikor úgy éreztem, alig tudok állni a talpamon.
Barátom vagy azóta, tudom.
Részt vettél bánatban, részt vettél örömben,
Súgtad párszor, higgyek az erőmben.
Nevettünk könnyezve,
Mikor életünknek éppen mulatni volt kedve.
Ezernyi emlékünk könnyet csal szemembe,
Örömteli csillogás, szivárványt színezve.
Repülnek éveink, sodornak széllel,
Millió emlékünk igaz barátsággal ér fel.
Biró Márta írta szeretettel B. Erzsinek, az örök barátnak.
Örök barátaim blogom itt olvasható.
