Még nem akarom itt hagyni….


Még nem akarom itt hagyni e világot, még látni akarok ezernyi nyíló virágot.

Érezni akarom, hogy a tavaszi szellő simogat, a nyári napsugár rajzol rám piros foltokat.

Mélázni akarok az esőben, villámok csapkodását, az ég dörgését nézni a felhőkben.

Még nem akarok égi mezőkön sétálni, még inkább akarok hulló faleveleket sok-sok ősszel számlálni.

Látni akarom a téli fagyos tájat, s nézni a hópelyheket, ahogy szállnak. 

Csillagokat akarok számlálni, a Holdnak kívánságom kántálni. 

Életem zenéjét dalolni, reggel a fák előtt meghajolni.

Még akarom fogni barátaim kezét, még akarok tőlük kérni tanácsot, örömöt, reményt.

Még látni akarom, hogy a gyermekem majdan neveli gyermekét, még fogni akarom egy csöpp angyal kezét.

Hullámokon utazni a tengeren, hajózni ismeretlen vízeken.

Hallgatni szép szavakat, adni másoknak gondolatokat.

Még nem akarom, hogy kövessem azokat, kik már az égben lakoznak. 

Elég, ha fentről engem vigyáznak, hagyják, hogy a hajnallal randevút találjak, ne egyet, hanem sok százat.

Még akarok megélni vihart, még akarok elérni diadalt. 

Még látnom kell távoli világot, még élnem kell egy nagy álmot. 

Tennem kell csodákat, ezért a végső, nagy séta még várhat.

Tollamban versek sorakoznak, könyvekben helye van gondolatoknak.

Még kacagni akarok, nevetni felhőtlen, boldog akarok lenni, nem pedig erőtlen.

Még akarom fogni kezét annak, ki várja, még akarok festeni jövőt álmára.

Dacolni, remélni, félni, s ha kell a harc tüzében égni.

Ennyit akarok csak, minden álmom megélni. /Biró Márta

Share on facebook
Oszd meg a Fecebookon! Köszönöm.

További bejegyzés

Blogok margójára

Kedvesen nézni, mosolyt küldeni, ajtót valaki előtt kinyitni, beengedni. Helyet átadni, segítséget megköszönni, kezet nyújtani. Kedves verset elolvasni, sírni egy megható film történeten, napfényben fürödni,

Ha lelked oly szép…..

Amikor igaz életet élsz, amikor a szavadnak hitele van, amikor a barátaid száma egynél több, amikor érzed belül, hogy jó érzéseket küldesz az embertársaidnak, amikor

Hová tartunk?

Elveszett a jókedv, elveszett a szép szó, elveszett a türelem, elveszett az empátia, elveszett a gondoskodás, elveszett a kitartás, elveszett a tenni akarás, elveszett, elveszett.

Üzen a természet

Üzen a természet, üzen a rét, dalol a madár, viszi a szél….. Hé, Ember, várlak, hiszen neked rendezem a tájat! Csodás mester művem láthatod, ez

Mondd el nekem

Kíváncsi vagyok a véleményedre, küldd el nekem e-mailben.

error: Védett tartalom